A városról

A mai Celldömölk kialakulásának korai történetében öt szomszédos, egymástól független helységet különböztethetünk meg. Ezek: Pórdömölk, az apátsági székhely, Nemesdömölk, a nemesi település, Kiscell, a búcsújáróhely, Alsóság és Izsákfa mezőgazdasági települések.
Alsóságot 1950-ben, Izsákfát Celldömölk várossá nyilvánításakor (1979-ben) csatolták Celldömölkhöz.

Az egykori Kiscell számos látnivalója és műemléke közül kiemelkedik a Szűz Mária római katolikus plébániatemplom, amelyet 1747-48-ban építettek még Koptik apát irányításával. Ezt már 1748 őszén a győri püspök jelenlétében átadták és megáldották, de csak 1780-ban szentelte fel Szily János püspök. Belső festésére a 19. század végén, nagyobb felújítására 1948-ban és 1975/­76-ban került sor. A templom mögött található barokk építménnyel, Kálváriával együtt teljes a település vallásos központja. Felépítése Liptay János ezredesnek köszönhető, aki nyugalomba vonulásakor itt telepedett le.

Szökőkút és Koptik Odó apát szobra került a posta előtti térre 2009-ben. A szerzetes mögötti hegyről, a Ságot jelképező szikláról zúdul alá a víz, és tűnik el a kő alatt. A szerzetes ablakkereten néz át, éppen rálát a Mária-szoborra, a kegytemplomra. 
Az előbb ismertetett együtteshez kapcsolható a tőlük délre fekvő tér közepén álló Szentháromság-szobor (Holler György), amelyet egy 1790-ben létrehozott alapítvány segítségével építettek fel 1836-ban. A felirat szerint Joachim József és Niederreiter Ferdinánd városbírók működésének köszönhetően. A névadó szoborcsoport alatti posztamensen Remete Szent Pál, Szent István, Szent János és Szent Flórián alakjai láthatók.

A vas megyei evangélikusok 1681 után Celldömölkön szabadon gyakorolhatták vallásukat, templomukat azonban csak 1744-ben szentelhették fel. A barokk épületet 1894-ben Stetka Péter tervei szerint építették át.

Celldömölkön a XX sz. elején mindössze 50 református élt. Számuk az évek során nőtt így 1936-ban felépült a celldömölki református templom Kós Károly erdélyi építész tanítványa, Dudás Kálmán tervei alapján.

A Széchenyi utcában, a két általános iskola közötti téren található emlékpark közepén álló Hősi emlékművet (Gács János) 1926-ban avatták fel.
A Hunyadi János-emlékoszlopot 1956-ban a nándorfehérvári diadal emlékére állították. Érdekessége, hogy nem a Hunyadi család címere látható rajta.

A Ság-hegyen található az ország legnagyobb Trianon-emlékműveként számon tartott, 1934-en felállított, 10 méteres bazalttalapzaton álló, 19 méteres, hátulról bazaltkövekkel megtámasztott fehér kereszt, amelyet Halászy Jenő műépítész terveztett. Ugyancsak itt látogatható a Sághegyi Múzeum.

A Ság hegy lábánál épült fel az európai színvonalat képviselő Kemenes Vulkánpark és Látogatóközpont, amely igazi tudományos élményt kínál az érdeklődőknek. A 2013 tavaszán átadott ezer négyzetméter alapterületű, többszintes látogatóközpont épületébe érkezők alulról felfelé haladva ismerhetik meg a vulkánok működését és azok történetét, tizenegy bemutatóteremben a legkorszerűbb számítástechnikai eszközök, érintőképernyős számítógépek, projektorok és táblagépek segítségével válhatnak az interaktív kiállítás részeseivé.

Vulkán Gyógy- és Élményfürdő: 1245 m mélységből érkezik a celli Vulkán gyógyvíz, amely nátrium-hidrogénkarbonátos, kloridos lágy víz jelentős fluorid tartalommal. A kutat 2003-ban fúrták, víze főképpen a mozgásszervi panaszok enyhítésére szolgál.
A település új Városházát építtetett, amelyet 2010-ben vettek birtokba.