Az I. világháború végeztével 1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában kikényszerített békediktátum értelmében a vesztes központi hatalmak oldalán harcoló Magyar Királyság ezeréves területének mintegy kétharmadát elcsatolták.
A háborúba lépést az utolsó pillanatokig ellenző magyar vezetés és a magyar nép példátlan veszteséget szenvedett el. A következmények az egész országot sokkolták, a magyarság tetszhalott állapotba került.

Az akkori népszámlálási adatok alapján a Trianon előtti Magyarország több mint 18 milliós lakossága 7,6 millió főre esett vissza, és az elcsatolt területekkel együtt mintegy 3,5 millió magyar ajkú került határainkon kívülre.

Az emléknap megemlékezik a nemzeti tragédiáról, de arra is lehetőséget nyújt, hogy tanúságot tegyen a magyarság összetartozása mellett, és bemutassa a határokon átívelő kulturális gyökerek, a közös nyelv és nemzeti érzés egységét.

Az Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye rendelkezik a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme.”