Városlista
2025. május 21, szerda - Konstantin

Hírek

2011. November 26. 14:54, szombat | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Adventre készülve

Adventre készülve

Hétvégén kezdődik az adventi időszak, az ünnepi hangulat már a levegőben van, vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. De mióta létezik ez a hagyomány?

Az OrientPress Hírügynökség utánajárt, vajon egykori szokásainkból mit őrzünk, milyen ételeket/italokat fogyasztunk az ünnep alkalmából. Mindebben Szojka Emese, a Néprajzi Múzeum muzeológusa volt a segítségünkre.

- Mikortól számítjuk és meddig tart az adventi időszakot?

A polgári, latin időszámítástól eltérően, az egyházi év kezdetét adventtől számítják, amely András napjához – nov. 30. – a legközelebb eső vasárnappal kezdődik – dec. 25-e előtti negyedik vasárnappal, s négy hétig tart. A régi egyházi rendtartás szerint böjttel megerősített előkészület karácsony ünnepére, a szent időre, az Úr érkezésére – adventus Domini. Ilyenkor a hagyományok szerint tilos volt a mulatozás, lakodalmakat sem tartottak, bezárták a fonókat is, ahol a téli időszakban a fiatalok munka mellett ismerkedtek, találkoztak egymással. Márton napjától (nov. 11.) adventig tartott az ún. kis farsangi időszak, amikor a falusiak már bevégezték a mezőgazdasági munkákat, megteltek a kamrák élelemmel, a pincék az újborral. Ez a rövid tél eleji időszak volt a szokás szerint a lakodalmak és táncmulatságok ideje, amely majd vízkereszttől farsangig tartóan, a karácsonyi ünnepek után folytatódik, s zárul majd ismét egy böjti szakasszal, a húsvét előtti nagyböjttel.

- Az adventi koszorú hagyománya honnan és mikortól ered?

Nem régi, német eredetű egyházi kezdeményezés. Egyes források szerint egy hamburgi lelkész a 19. század 60-as éveiben készített először mennyezetről függő fenyőkoszorút az adventi napok számát jelképező 24 gyertyával, amely az idők során 4-re, az adventi vasárnapok számára csökkent. Így minden alkalommal egy gyertyát gyújtunk meg ilyenkor, s az utolsót karácsonykor.

- Magyarországon milyenek az adnventi a gyertyagyújtási szokásaink?

Nálunk a 20. sz. első felében kezdett meghonosodni, a két háború közötti évtizedekben már a polgári otthonokban is terjedt, bár mérsékelten. Új divatja a rendszerváltozás utáni években kezdődött, nem kis mértékben a virágkötő iparág hatására, ami találkozott az új szokásokat, ünneplési módokat kereső társadalmi igénnyel. A korábbi időszakban a gyertyagyújtás a karácsonyi napokra, a fenyőfán elhelyezett gyertyákra korlátozódott. Ámbár szép hagyománya volt az első gyertyagyújtásnak a történeti korokban Szt. Márton napján, amikor a boltosok és iparosok lakomával ünnepelték meg ezt az eseményt; a családok pedig a Márton napi sült lúd köré égő gyertyát helyeztek; jóbarárok, jószomszédok ilyen gyertyával díszített tálat küldtek egymásnak.

- Az adventi naptár, amely a gyerekek várakozását teszi izgalmassá, honnan ered és mióta népszerű?

Alapvetően polgári eredetű szokásról van szó, s mint ilyen ez is nálunk német nyelvterületről érkezett hatás. Újabban, néhány évtizede a kereskedelem révén terjed.

- Milyen ételek/italok kötődnek ehhez a néhány hetes időszakhoz?

Mivel böjti időszakról van szó, különösen a szerdai és pénteki napokon - a böjtös ételekről beszélhetünk inkább. A zsíros és húsos ételek kerülése, a gabonákból készült kásafélék és hüvelyesekből készült egyszerű ételek napjai ezek.

- Mennyire tartjuk ma a népszokásokat Magyarországon?

Az ünneplés alapvető emberi igényeket elégít ki, így minden kor része. Az ünnep attól az ami, hogy közösségi szabályok, rítus szerint, meghatározott módon, keretek között történik. Még a mai, sokszor minden korlátot nélkülöző korunkban is megtartjuk régi ünnepeinket különösen ott, ahol a családban kisgyermekek vannak, a szülők inkább érzik a hagyományok átörökítésének szükségét. Az hagyományok diktálta ünnepi keretek nélkül valójában az ünnep nem lenne az, ami.

- Miben mások mai adventi szokásaink, mint régen?

A vallási tartalom elhalványulóban van; falun régen ilyenkor tartották a hajnali miséket, erre az időre szokás volt bezárni ajtót, ablakot, ólakat, nehogy az ártó szellemek kárt tehessenek bármiben is. Alig hiszem, hogy a boszorkányoktól, a hosszú téli sötétben megbújó ártó szellemektől ma valaki is tartana. Ugyanakkor ezen az égövön a napsütés és napfény hiánya kedélyünkre nyomasztóan hat; a gyertyafény, akár az adventi koszorún és a várakozás a karácsonyra mégis bizakodással tölti el az embert. Ezért teszünk adventi koszorút munkahelyünk szobáiba, állítunk mindenhova – vendéglőkbe, közterekre, plázákba - karácsonyfákat – sokszor idő előtt is. Az angolszász szokásvilágból átvett örökzöldekből kötött koszorú ajtóra függesztve pedig életben tartja a reményt, hogy a hideg tél egyszer elmúlik, s újra zöldül a természet. S ha nem is jelenti e képzeteket, de szépségük és változatos összeállításuk jó hatással van környezetünkre.

Óvári Enikő

OrientPress Hírügynökség

Címkék: advent

Ezek érdekelhetnek még

2025. Május 21. 07:30, szerda | Belföld

Hosszú távú járatok teljesítésére képes repülőt vett át a Wizz Air

Átvette első, hosszú távú járatok teljesítésére képes Airbus-repülőjét a gyártótól a Wizz Air – közölte a légitársaság kedden az MTI-vel.

2025. Május 21. 07:29, szerda | Belföld

Több mint négyszáz méternyi földkábelt lopott két férfi, egyiküket letartóztatta a bíróság

A bíróság letartóztatott egy férfit, aki társával 410 méternyi, összesen 5,5 millió forint értékű telekommunikációs földkábelt ásott ki és lopott el Tiszabura közelében -

2025. Május 20. 07:17, kedd | Belföld

Az Integritás Hatóság két uniós támogatással kapcsolatos ügyben is költségvetési csalás miatt tett feljelentést

Két ügyben, összesen mintegy 180 millió forintnyi európai uniós támogatás kapcsán tett feljelentést az Integritás Hatóság költségvetési csalás gyanúja miatt - tudatta a hatóság kommunikációs vezetője közleményben az MTI-vel.