Hírek
2011. Szeptember 18. 09:19, vasárnap |
Helyi
Forrás: Cságoly Szilvia
Egy reneszánsz ember: beszélgetés Harangozó Miklóssal
Szeptember elején ismét könyvbemutatóra került sor a KMKK galériáján. A kötet szerzőjét, Harangozó Miklóst kérdeztem a könyv születésének körülményeiről, valamint a nővérek celldömölki látogatásáról.
- Honnan az indíttatás, hogy az Isteni Szeretet Leányai Társulatáról írj könyvet?
Régóta érdekel szülőföldem múltja, több projekten is dolgozom ezzel kapcsolatban. Egykori leányiskolánk történetéről régóta szerettem volna többet tudni, hiszen ez az intézmény már 1891. óta kulcsfontosságú szerepet töltött be településünk, és a környék életében. A nővérekhez tehát iskoláik és zárdáik történetének kutatása kapcsán kerültem közel.
- Mi köti össze Celldömölköt és Tápiószelét?
A legnagyobb kötődés, hogy mindkét helyen ugyanez a társulat üzemeltetett oktatási intézményeket, sőt, Celldömölkön már óvodai szinten elkezdődött a képzés. A mi zárdánk egyébként országos szinten is a legjelentősebbek közé tartozott, ami nagyban volt köszönhető a Kis-Czellben kezdetektől virágzó Mária-kultusznak. A két település testvériskolái közt – a távolság ellenére - élénk volt a kapcsolat, amely elsősorban a közös nevelési hagyományokon alapult. Szokás volt továbbá az úgynevezett „dispositio”, vagyis a nővérek intézményből intézménybe való - a tartományfőnöknő belátása szerinti - áthelyezése, melynek révén újabb jelentős kapcsok alakultak ki a két település között. Többek közt annak a Kálmán Mária Szalézia nővérnek a jóvoltából, aki tizenhároméves celli tanári munka után kapott kinevezést a tápiószelei zárda főnöknői posztjára, és az ottani polgári iskola igazgatói székébe. Azt is óriási örömömre szolgált felfedezni, hogy a celli intézmény a negyvenes években értékes, sághegyi ásványokból álló gyűjteményt adjándékozott a szelei iskolának.
- Milyen forrásokra támaszkodhattál ezzel a nem mindennapi témával kapcsolatban?
Egy szerencsés véletlen folytán került a birtokomba a szelei iskola és zárda széleskörű dokumentációja, közte az a gépelt Krónika, amelyet a nővérek a megpróbáltatások éveiben vezettek. Különösen értékesek voltak azok a körlevelek, amelyeket a budapesti anyaházból küldtek szét a társulat zárdáiba, a tartományfőnöknő bizalmas utasításaival a nehéz időkre. Tudomásom szerint ezek a levelek sehol máshol nem maradtak fenn az országban, ami tovább növeli a kötet értékét.
- A Celli Búcsúhoz kapcsolódóan találkozóra vártad azokat, akiket valaha az Isteni Szeretet Leányai Társulata nővérek neveltek. Hogy sikerült a találkozó?
Csodálatos élmény volt összehozni a társulatban jelenleg működő nővéreket a hajdani, polgáris diákokkal! A rossz idő ellenére rengetegen eljöttek, és a témával kapcsolatos ismereteink is szépen kiegészültek a hozott fényképek és történetek által. Még régi verseket is sikerült gyűjtenem! A vidámság mellett ünnepélyes percekre is sor kerülhetett: a jelenlévők megilletődve hallgatták a tartományfőnöknői levelek részleteit a társulat legkritikusabb időszakából, Pesti Arnold, a Soltis Lajos Színház művésze előadásában.
- A nővérek milyennek találták városunkat?
Azt hiszem, túlzás nélkül állíthatom, hogy rendkívüli módon tetszett nekik Celldömölk. Ellátogattunk a Szent Benedek Katolikus Általános Iskolába, ahol az intézmény megtekintése mellett lehetőségük nyílt bejutni az egyik délutáni foglalkozásra is. A gyerekek megilletődve, áhítattal figyelték a vendégeket, többségük most látott először apácát. Annyira jól sikerült az összejövetel, hogy már tervezzük is a folytatását: szeretnénk, ha a jövő nyári, iskolai táboroztatásokon a nővérek is részt vehetnének majd.
Ezután Danka Adél igazgatónő fogadott minket kedvesen a hajdani leányiskola és zárda épületében, majd a Kegytemplom meglátogatása következett. Az első napot a Polgáris Diáktalálkozó, és egy látogatás zárta új plébánosunknál, Kirner Antal Zoltán atyánál.
Másnap elzarándokoltunk az ostffyasszonyfai temetőbe, Szalézia főnöknő sírjához, akinek virágot vittek a nővérek. Megható élmény volt számomra a sír mellett hallgatni a társulat egyik dalát, amelyet egykori tagtársuk tiszteletére énekeltek el a vendégek.
Ezután a Sághegyet néztük meg, ami ugyancsak nagy hatással volt látogatóinkra, annak ellenére, hogy természetesen csak egy „könnyített túra” szerepelhetett a terveinkben.
Nagy élmény volt, hogy a délután folyamán fogadott bennünket hajdani, legendás kántorunk lánya, Uhlár Sarolta néni. Az ő útmutatása alapján jutottunk el az Isteni Szeretet Leányai Társulata celldömölki nővéreinek sírjához, tiszteletadásra.
A látogatás további részében a Celli Búcsú eseményein vettünk részt. Csodálatos volt a szertartás-sorozat és a Händel-oratórium! Vendégeink vasárnap, a megújult Szent István zarándok-kút felszentelése után indultak vissza Budapestre, remélhetőleg szép, és maradandó emlékekkel szíveikben. Várjuk őket vissza Celldömölkre!
- Az idei évben 2 köteted is bemutattad a celldömölki közönségnek. Min dolgozol éppen, mit várhatunk legközelebb?
Ez után a történelmi kitérő után szeretnék visszatérni a versek világába. Már majdnem sikerült befejeznem azt az antológiát, amely, ha elkészül, Kemenesalja költészete előtt tiszteleg majd. Az évszázadok folyamán rendkívül sokan foglalkoztak versírással környékünkön, különösen a Sághegy szépsége ihletett meg sokunkat. Az a célom, hogy közismert, utolérhetetlen géniuszaink, Berzsenyi Dániel és Weöres Sándor mellett bemutathassam a tájegység más, eddig talán kevésbé ismert alkotóit is.
- Köszönöm a beszélgetést!
Köszönöm szépen!
Aki kérdez: SziSzi
(A képeket Harangozó Miklós bocsátotta rendelkezésünkre, köszönjük!)
Kapcsolódó galéria
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 04. 14:07, hétfő | Helyi
K&H: indul a „pénztanárok” versenye
a TikTokon csapnak össze egymással a pedagógusok
2024. Szeptember 25. 07:52, szerda | Helyi
NAV: szeptember 30-ig igényelhető vissza a külföldi áfa
2024. Szeptember 13. 06:00, péntek | Helyi
PM: az IMF is támogatja a magyar EU-elnökség célkitűzéseit
A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) szerint a magyar gazdaság növekedése az uniós rangsor élmezőnyében lehet jövőre
2024. November 23. 08:25, szombat | Életmód
MME: a Magyarországon áttelelő fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre
A Magyarországon áttelelő fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, meleg helyen történő átteleltetésük felesleges - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteken az MTI-vel.