A kínai állami műsorszolgáltató Washingtonban és Nairobiban gyártott angol nyelvű adásaival nézők millióinak megnyerésére számít az Egyesült Államokban és Afrikában. Ez a legújabb - több milliárd font összkiadású - kezdeményezés, amióta Peking "kulturális sugárzási tevékenységbe" kezdett globális befolyása növelése érdekében.

"A globális verseny mostanában nem politikai és gazdasági, hanem kulturális... A kulturális téren domináns helyzetet elfoglaló és erős kulturális vonzerővel rendelkező országok nyernek az erőszakos nemzetközi versenyben" - olvasható egy kínai folyóirat a múlt hónapban megjelent tanulmányában.

Kína több mint 300 Konfucius-intézetet hozott létre világszerte, ahol kínai nyelvet és kultúrát oktatnak, és lapjelentések szerint 4 milliárd fontot - 1413 milliárd forintot - költött az állami média bővítésére. Új angol nyelvű újságot, orosz és arab tévécsatornát és a Hszinhua állami hírügynökség által működtetett 24 órás angol nyelvű hírtelevíziót hozott létre.

Csak néhány példa arra, milyen messzire elér a kínai média: a China Daily napilap angol nyelvű európai kiadása Sheffieldben is kapható, és Nairobiban olvasható a Hszinhua "mobil hírszolgálata" a telefonokon. Bostonban a China Radio International pályázott a WILD-AM nevű, hazai klasszikus soult és rythme and bluest játszó rádió frekvenciájára. A nyugati média hitelét kihasználva Peking a China Daily China Watch című mellékletét is megjelentette a Washington Postban, a New York Timesban és a Daily Telegraphban.

A kínai központi televízió (CCTV) terjeszkedése a legbecsvágyóbb, bár a műsorszolgáltató nem ismertette a terv részleteit. Honlapja szerint 2010 novemberében 49 alkalmazottja dolgozott külföldön, tíz másik pedig Hongkongban és Makaóban, 2012-re pedig 280-ra akarja növelni külföldi alkalmazottai számát. 2016-ra ez a szám a tervek szerint 80 irodában eléri az 500-at.

A terjeszkedés hat központi irodára épül: kettő valószínűleg Londonban és Dubajban, a többiek pedig Dél-Amerikában és az Ázsia-Csendes-óceán térségében működnek majd. Már mintegy 150 embert vettek fel, ebből Washingtonban hatvanat. Többségük angol, illetve más külföldi nyelvű csatornákban dolgozik majd. Csong Hszin (Zhong Xin), az egyik pekingi egyetem újságírás professzora szerint a kínai média sokáig várt a terjeszkedésre, és a 2008-2009-es incidensek - az olimpiai láng futását kísérő tiltakozások és a Hszincsiang-Ujgur tartománybeli lázadás - meggyőzte a kormányt, immár hallatni kívánja Kína hangját.

Nagy kérdés azonban, hogy miként tudnak majd magas nézettségre szert tenni, a kereskedelmi csatornák kínálata ugyanis gyakran népszerűbb az államinál.
"Az emberek feltehetően még mindig gyanakvóak egyes új programok minőségét illetően" - ismerte be Tung Kuan-peng (Dong Guanpeng), a CCTV volt munkatársa. Véleménye szerint a CCTV nem hírműsorokkal, hanem kulturális programokkal nyerheti el a véleményformálók figyelmét.

Arnold Zeitlin szaktanácsadó szerint azonban számos ország hasonló médiaterjeszkedése végződött kudarccal. Megkérdőjelezte a médiaterjeszkedésre költött hatalmas összegek hatékonyságát akkor, ha nem tárgyalják az olyan fontos kérdéseket, mint a kínai emberi jogok helyzetét.

"Meglepő lenne, ha sokan előfizetnének. A Kínáról kialakult kép megváltoztatásához a kínai politikát és szemléletmódot kell megváltoztatni" - mondta.