A szamárköhögés többnyire gyermekközösségekben terjed, így a tinédzserek és a felnőttek oltása teljesen felesleges lehet - állítják amerikai kutatók, akik a betegség terjedésének társadalmi 'mintázatát' vizsgálták, s eredményeiket a Science legújabb számában közölték.

A szamárköhögés (pertussis) cseppfertőzéssel terjedő, a Bordetella pertussis baktérium által okozott, súlyosan fertőző betegség, mely leginkább a kisgyermekeket támadja meg. Évente a világon 30-50 millió esetet diagnosztizálnak, ebből körülbelül 300 ezer eset végződik halállal, javarészt a fejlődő országokban. A fejlett országokban is rendszeresek a helyi járványok. Ilyen járvány tört ki például Kaliforniában, ahol az amerikai járványügyi központ (CDCP) adatai szerint, 6400 megbetegedést regisztráltak, s tíz gyermek hunyt el szamárköhögés következtében.

A Science legújabb számában közölt tanulmány szerzői vitatják azt a feltételezést, hogy fertőzött felnőttek a kiváltói a Kaliforniában és más helyeken előforduló pertussisjárványoknak. Szakértői tanácsadó testület a múlt hónapban azt javasolta, hogy a 65 évnél idősebbeknek emlékeztető oltást kell adni tetanuszra, diftériára és szamárköhögésre, utóbbit azért, hogy megóvják az egy év alatti gyermekeket, akik túl fiatalok az oltáshoz.

A szamárköhögés néha igen súlyos betegség lehet - különösen a csecsemők és kisgyermekek esetén -, akár az életet is veszélyeztető szövődmények is előfordulhatnak. Sem a védőoltás, sem egy lezajlott betegség nem eredményez élethosszig tartó védettséget. A szamárköhögés heveny, hosszan tartó légúti megbetegedés, amelyet rohamokban jelentkező görcsös köhögés, nehezített légvétel, majd a rohamok végén sokszor hányás is előfordulhat. Manapság a kötelező védőoltások miatt szerencsére ritkán fordul elő.

Ám Rejman Rohani, a Michigani Egyetem professzora munkatársaival úgy vélekednek, hogy nem a felnőttek e járványok fő okai. A kutatócsoport, hogy megismerje a szamárköhögés terjedésének társadalmi kölcsönhatásait, a svédországi helyzetet tanulmányozta, ahol 1979-ben a vakcina biztonságosságával felmerülő kétségek miatt felfüggesztették az oltásokat. A vakcinálás tizenhét éven át szünetelt, ám az egészségügyi szervek eközben is korosztályonként figyelték a szamárköhögés előfordulását.

'Egy tervezetlen természetes kutatás eredményeit használtuk fel' - hangsúlyozta Rejman Rohani. A svéd adatokat a csoport nyolc európai országban 7000 személy részvételével végzett, 2008-as vizsgálat eredményeivel vetette egybe, amely korosztályonként elemezte a társasági kapcsolatokat. Az így nyert adatokat egy komputeres modellben alkalmazták, hogy megismerjék, miként befolyásolja a társasági kapcsolatrendszer a szamárköhögés terjedését.

Mint kiderült, amikor Svédországban felújították a fiatal gyermekek vakcinációját, a szamárköhögés előfordulásának gyakorisága minden korcsoportban jelentősen csökkent, kivéve a tinédzsereket. 'A gyerekek általában kortársaikkal kerülnek kapcsolatba, így kevéssé valószínű, hogy a felnőttek fertőznék meg őket. Ily módon a gyermekek immunizálása más gyermekeket is megvéd. A fertőzött felnőttek nem játszanak túl nagy szerepet a pertussis terjedésében a gyermekek között' - hangsúlyozzák a kutatók. Rejman Rohani hozzátette, hogy további kutatások szükségesek annak kiderítésére, hogy a társasági kapcsolatrendszer miként befolyásolja a regionális járványok kitörését. E folyamatok jobb megértésével, ugyanis megtakaríthatók az esetlegesen teljesen hatástalan tömeges oltás költségei.