Az új eljárást az elsőfokú bíróság egy másik tanácsának kell lefolytatnia.

A Veszprémi Törvényszék tavaly január 28-án mentette fel - bűncselekmény hiányában - mind a tizenöt vádlottat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól.

Zólyomi Csilla, a Győri Ítélőtábla tanácselnöke indokolásában azt mondta, hogy a törvényszék több eljárási szabályt sértett a tárgyalássorozat ideje alatt. Az elsőfokú ítélet alkalmatlan a felülbírálatra, mert nem volt felismerhető, hogy milyen logika alapján jutott a bíróság a minden vádpont alól felmentő ítélet meghozatalához - jelentette ki.

Az eljárási szabálysértések között voltak olyan súlyos hibák is, amelyek önmagukban nem indokolják az első fokú eljárás megismétlését, de "helytelen bírói gyakorlat kialakulásához vezethetnek" - mondta.

Az első fokú eljárás során több szakértő személyes véleményét is megkérdezte a bírói tanács, amit nem tehetett volna meg. Egyes esetekben nem jelölték meg a szakértői vizsgálat tárgyát, összekeveredtek az önálló és egyesített szakértői vélemények. Más esetekben a szakértőivélemény-kiegészítésre szánt felkészülési idő nem állt rendelkezésre, és többször nem az összefüggő szakvéleményt vették figyelembe - sorolta Zólyomi Csilla. Kifogásolhatónak nevezte azt is, hogy a bíró az általa értelmezett információkról kérdezte a szakértőt, nem a szakértő megállapításairól.

Az indoklási kötelezettségről szólva hozzátette: a bizonyítási eszközöket a bíróság felsorolta, de nem jelölte meg, hogy egyes szakértői véleményeket miért fogadott el, másokat miért nem, valamint nem értékelte megfelelően a tanúvallomásokat és nem indokolta, hogy miért vetette el egyes esetekben a tanúk vallomását a szakértői megállapításokkal szemben.

Hangoztatta: részletesen foglalkozott a szakértők kirendelésével a törvényszék, de egyes esetekben nem követhető, hogy mely szakértő milyen álláspontra került, az ellentmondásos szakértői megállapításokkal kapcsolatban pedig nem határozta meg, hogy az ellentéteket hogyan oldotta fel, melyiket fogadta el.

A bírói tanács elnöke hozzátette: a környezetvédelmi monitoringrendszer esetében a felsorolt bizonyítékok elemzése elmaradt, a felmentő ítéletnek az általános szabályokhoz képest többletindoklást is tartalmaznia kellett volna: a felmentés okát teljes mértékben, jogilag is ki kellett volna fejteni.

Hozzátette: a törvényszék ugyanakkor széleskörű bizonyítást folytatott le, tanúkat, szakértőket hallgatott ki, a vád mellett új bizonyítékokat szerzett be, részletes szakértői bizonyítást vett fel, az ügyben keletkezett okiratokat maradéktalanul részévé tette a bizonyítási eljárásnak.

A Győri Fellebviteli Főügyészség azt kérte, hogy az esetleges új eljárásból - elfogultság miatt - a Veszprémi Törvényszéket zárja ki. Az ítélőtábla szerint erre nincs szükség, egy másik tanács felállítására viszont igen, mert az előző eljárást lefolytató bírónak "egyfajta meggyőződése" már kialakult az ügyről - fűzte hozzá.

A vörösiszapper másodfokú tárgyalása idén január 23-án kezdődött a Győri Ítélőtáblán, miután a fellebviteli főügyészség az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. Fejes Péter ügyész arra alapozta fellebbezését, hogy a törvényszék eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan, indoklási kötelezettségének nem tett eleget, így az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.