Az eddigi legmagasabb európai parlamenti (EP-) választási részvételnél, 2019-ben, csaknem 174 ezer szavazatra volt szükség ahhoz, hogy egy európai parlamenti (EP-) lista átlépje Magyarországon az 5 százalékos küszöböt, és így mandátumhoz jusson, míg a legalacsonyabb részvételnél, 2014-ben, ehhez elég volt 116 ezer voks is.

Az EP magyar tagjainak választásán csak az a pártlista juthat mandátumhoz, amelyik megszerezte a leadott érvényes szavazatok legalább 5 százalékát, ez az úgynevezett választási küszöb.

Amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, 2004-ben, az EP-választáson 8 046 247 választópolgár volt jogosult szavazni, és 38,5 százalékuk (3 097 657) voksolt is. Az érvényes szavazatok száma 3 075 450 volt, a mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos vokshatár tehát 153 772 volt. Az induló nyolc listából ezt négy lépte át: a Fidesz, az MSZP, az SZDSZ és az MDF.

Öt évre rá, 2009-ben, 8 046 086 választópolgár szavazhatott, és 36,31 százalékuk, 2 921 779 ember élt e jogával. Az érvényes voksok száma 2 896 179 volt, vagyis a mandátumszerzéshez szükséges határ 144 808 szavazat volt. Akkor ugyancsak nyolc lista versengett, és szintén négy lépte át a küszöböt: a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az MDF.

A 2014-ben szavazásra jogosult 8 041 386 választó 28,97 százaléka, 2 329 304 ember voksolt. Az érvényes szavazatok száma 2 319 493 volt, a mandátumszerzéshez szükséges határ pedig 115 974. A nyolc listából hat lépte át a jogi küszöböt - 115 974 voks kellett a mandátumszerzéshez -: a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt-PM és az LMP.

A legutóbbi, 2019-es EP-választáson 8 008 353-an szavazhattak, végül 43,58 százalékuk, 3 489 645 ember élt e jogával. A pártlistákra leadott érvényes voksok száma 3 470 566 volt, vagyis a mandátumszerzéshez szükséges határ ebben az esetben 173 528 volt. A kilenc listából öt lépte át a küszöböt: a Fidesz-KDNP, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik.